A gyerekek állatokat kaptak. Bence egy tűzhasú gőtét, Tekla és Matyi egy-egy teknőst. Kriszti szerint az egyik teknős extrovertált, a másik meg introvertált. Tehát van egy extrovertált teknősünk, meg egy introvertált teknősünk.
Én meg örülök, hogy luk van a fenekünkön...
Feldmár Andrást olvasgatok. 16 évesen ment el Magyarországról, Kanadában telepedett le, végül pszichoterapeuta lett belőle. 90 táján hazajött, és még most is nagyjából 16 éves-szinten beszél magyarul. Ez nem hátrány: kristálytisztán el tudja mondani, amit akar... Örülök sok gondolatának, később még visszatérek ide. Ja, még valamit: úgy látom, a nyugati "iparkodó" attitűdből ő is inkább a keleti szemlélődő irányát célozza meg, legalábbis valamilyen értelemben. Ezzel a résszel nem tudok azonosulni, de az egész emberi, terapeuta attitűdje nekem nagyon szimpatikus.
Nekem ez az orientalizmus... ez nagyon érdekes. Valamikor a múlt század elején a nyugatnak a protestáns szellemiség által áthatott, iparkodó, mindent tudni akaró, ilyen-olyan légköre elől menekülő zsidó értelmiség fordult egyre nagyobb kedvvel az orientalizmus felé. Ezt most nem részletezem, de megértem őket. Magamban Feldmart kapcsolatba hoztam ezzel a jelenséggel, de ezt sem fejtem ki.
Nekem a zsidóság az Isten szeme fénye, ahogy Zakariás könyvében olvasni lehet. "Aki benneteket bánt, az az én szemem fényét bántja - mondja az Úr!" Nekem a cigány is az Isten szeme fénye. A kiszolgáltatott, az elnyomott, az elgyötört, a kiszorított... Az Isten az özvegyek és az árvák Istene... ezt mondja a Szentírás. Azoké, akikkel senki nem akar törődni, és akik a legkevésbé képesek az érdekeiket képviselni. Akiknek "nincs emberük", nincs "szószólójuk".
Sok-sok gondolat tolult most fel bennem... A teknőseink... azoknak is van személyiségük... Feldmár végtelenül nyitott az egyénre, és nem is hajlandó uniformizált betegségekről beszélni, csak azért, mert mondjuk a depressziónak van gyógyszere... Csak egyénekben hajlandó gondolkodni, és az egyén egzisztenciális gondjaiban, odafigyelésben, a másikért végzett fáradságos munkában... Nem esik kétségbe a másik másságán, az esetleges kudarcokon, a gyakori tehetetlenségen... Gondolok a cigány fiataljainkra. Tudom, hogy ma a tanároknak is nagy százaléka rasszista... Jajjj, de egyszerű ez... hát azért ilyen, mert cigány... hát azért ilyen, mert depressziós...
Utálatos ez. Még a teknősnek is van személyisége, annak is van méltósága...