No, most - váratlanul, van egy kis időm, és írok, mert volna éppen mit. Még mindig maradva az antiszemitizmusnál. Háttér: ma Jándra utaztam autóval Debrecenből (Jánd Szabolcs-Szatmár Bereg Megyében van, Vásárosnaménytól pár kilóméterre), mert ott hetente kétszer egy esélyteremtő középiskolában tanítok. Az úton meg szoktam hallgatni néha a Kossuth rádióban a református félórát (vagy ami éppen van) (nem mindig van hozzá gyomrom)... Ma is meghallgattam, és hát... nagyon bosszantó volt. A szerkesztő hölgy, Fekete Ágnes, szegény, kedves és igyekvő, de meghajlik mellette a fény, főleg, ha az antiszemitizmusról készít műsort. Mélységes mély, feneketlen szellemi-lelki sötétség... A műsor két témát dolgozott fel: az egyik: a tanácsköztársaság idején hogyan tévedhetett meg annyi református lelkész és ember, hogy részt vettek a dologban... A másik: a mai magyarországi antiszemitizmus, melyről egy messiás-hitű zsidóval beszélgetett, aki rendkívül tapintatos és okos válaszokat adott a szerkesztő kérdéseire, miközben a szerkesztő szájában így rádión keresztül is láthatóan világított a negró. Érdekes: itt valahogy nem érdekelte Fekete Ágnest, hogy a huszadik század első felében hogyan tévedhetett meg annyi református lelkész, püspök és egyszerű hívő, hogy maga a református egyház és vezetősége is jelentős szerepet játszott a zsidótörvények kidolgozásában és elfogadásában, valamint a magyar zsidóság deportálásában, és abban, hogy a magyar lakosság gyakorlatilag tétlenül nézte végig, a részvétnek pislákoló jelét sem adva, az ország zsidóságának deportálását (ez van, a zsidómentő akciók elszigetelt jelenségnek tekinthetők, sajnos, nem ez volt jellemző a lakosságra - nem úgy, mint pl. Dániában, ahol a k... mennyi vita volt már ezen, és mennyire értelmetlenül...) Valahogy nem tartotta zavarónak, hogy Ravasz Lászlóról Ady olyat írhatott, hogy a magyar parlamentben egy református püspök "a legszilajabb antiszemitizmust űzi", vagy hogy sok katolikus szerző (pl. Prohászka Ottokár) eleve büszkén vállalta azt, hogy ő antiszemita... sok külföldi katolikus orgánummal együtt (mint pl. a hivatalos pápai orákulum, a Civilta Cattolica is...), és a sort a végtelenségig sorolhatnám. Nem, Fekete Ágnest ez a jelenség nem aggasztotta. Hanem mi aggasztotta? (a tanácsköztársaságos epizódon kívül): az, hogy ma egyesek kifejezetten gerjesztik ("csak a vak nem látja") azt a diskurzust, mely során az egyházat meg a lakosságot leantiszemitázzák. És ezt egy messiás-hitű zsidó előtt fejtegette.... Normális ez a nő? Hegedűsékről még nem hallott? Meg a kismillió rasszista, fajvédő akárkiről? Nem: a hölgy egy tisztán mitikus világban, térben él... Az a gondom, hogy ez a világlátás nem alkalmas a vitára, egyszerűen nem fogadja be a dialektikus érveket, magát az érvelést...
2007.03.21. 20:34 ződség
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://vattamanygyula.blog.hu/api/trackback/id/tr636338107
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
