Az álom (és az "álmodozás") a szabadság tere... Benne egy kis időre felfüggesztődik a természeti világ hatalma, és mikor az álom esetleg megvalósul, kiderül, hogy már magán az immanencián belül is nagyobbak és tágabbak a lehetőségeink, mint azt korábban hittük... Kiderül, hogy a világ sokkal inkább megmunkálható, mint amilyennek korábban látszott.
Van némi hasonlóság az álom és az apokalipszis között... Az apokalipszis forradalmi álom, mert benne úgy látszik, Isten a világ ura, és az ember végső soron sem a természet erőinek, sem a világ hatalmainak nincs úgy kiszolgáltatva, mint azt "éberen" hiszi. Csak éppen az apokalipszis álomképe - a metafizikai térben - sosem fog megvalósulni. A történelemnek nem lesz vége, és - így hiszem - nem kerül sor arra az ítéletre sem, amelyikről az apokalipszis tudósítani szeretne. Ennek ellenére az apokaliptikus képvilág mégis kihat a történelemre: a szabadság látomásai szüntelen formálják történelmi és immanens terünket...
Milyen érdekes, hogy mennyire oda vagyok szegezve a magam nyugati kultúrális hátteréhez... És még ezen is bőven van mit kiismerni... Most azon tűnődöm, hogy... valami lázas "tűnődésre" késztetett a minap... A biblia apokaliptikus világképe egyértelműen társadalmi, "emberi" fejlemények, jelenségek terméke... És, ha jól értem a vallástörténetnek azt a részét, így van ezzel a hinduizmus és a buddhizmus is. A lélekvándorlás gondolata egyértelműen analogikus mítosz: az ezt a mítoszt megteremtő ember egyértelműen a természet folytonos megújulásának mintájára gondolta el önnön "történetét" is, és az a minta, amelyre a buddhizmus módosította az örök körforgás mítoszát, nos, az is jól követhető "társadalmi" és "egzisztenciális" események mentén valósult meg. Egy adott mítikus világkép mindig motivált, és egyértelműen emberi "termék"...
Viszont... egyfelől: Jézus feltámadt...
Másfelől meg: beszéltem a minap valakivel (teljesen megbízom benne), aki regresszív és reinkarnációs hipnózison vett részt... És három korábbi életébe is visszakerült, három szubjektumot élt át újra, és nem tudom elképzelni, hogy ezeket a szubjektumokat az agya képes lett volna megteremteni...
Hogy is van ez?...
