Tanácstalan vagyok. Mint általában. :) De azért megyek előre. Valamerre. Amerre éppen menni lehet. Volt idő, mikor azt éreztem: mindent kibírok. Nos... tévedtem. Nem bírok ki mindent. De menni tudok.
2007.07.04. 22:46 ződség
4 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vattamanygyula.blog.hu/api/trackback/id/tr666338033
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2007.07.07. 08:34:10
Hallottad a csiga és a teknős esetét...? - amikor azért hálálkodnak, hogy lassan haladtak előre, mert csak későn derült ki, hogy rossz irányba mennek? :):)
éva 2007.07.07. 10:03:33
Ha meg már nem tudsz, akkor visznek. Krisztit üdvözlöm!
2007.07.08. 15:12:25
Kedves Éva, Krisztinek átadom az üdvözletet, de kitől származik pontosan? Melyik Évától?
2007.07.08. 19:00:37
Ja, és elfelejtettem megköszönni a kommenteket. Örültem nekik, köszi.
