Törvény, kerítések, falak... Egy másik megközelítéssel is megpróbálkoznék, és ez most a hejcei élményekből táplálkozik... Bár a gondolat saját...
Aki a tervezőasztalon megtervez egy forgalmi csomópontot, az más perspektívából lát rá a helyre, mint az, aki éppen az adott csomópont közepén közlekedik. A tervező látóköre nyilván sokkal tágabb, a figyelme minden részletre ki tud terjedni, és az így begyűjtött ismeretei alapján látja el a csomópontot útjelző táblákkal és egyéb eszközökkel. Aki a csomópontban közlekedik, annak véges a perspektívája... Nem lát át mindent, és nem képes saját mentális munkájával az összes kockázatot és lehetőséget felmérni és kiértékelni. A forgalmi táblák, az útjelző eszközök: nagyjából ezek segítik a tájékozódásban és a biztonságos közlekedésben. Ezekre van utalva.
Háromféleképpen lehet viselkedni egy ilyen csomópontban (vagyis: legalább háromféleképpen). Az első esetben van valamilyen magasabb rendű cél, ami tempósabb haladást tenne szükségessé. Ám az első emberünk nem vállalja a kockázatot: úgy gondolkodik, hogy ha kockáztatna, és elbukna, úgysem érne oda, ahová igyekszik. Igaz, így viszont egészen biztosan nem ér oda. De legalább egyéb kárt nem tesz - sem magában, sem másban. Csak éppen nem éri el a célját. A másik ember kockáztat: a cél vezérli. és amennyire lehet, saját szellemi erőfeszítésére, teljesítőképességére bízza magát, hogy a lehető legtempósabban haladjon, esetlegesen megszegve egy-két szabályt is. Mert tudja: csak így van esélye odaérni, bár tudja... kockázatos... A harmadik embernek nincs magasabb rendű célja... vagyis... nem olyan, mint a másik kettőnek. Őt maga a kockázat motiválja... hogy megélje azt is... de úgy, hogy küzd, dolgozik, mérlegel, latolgat... mert el szeretné kerülni a bukást. De maga a munka, maga a tabu, és ami mögötte van... az érdekli....
Hát: ez a három lehetőség áll előttem most, ahogyan a Törvényhez (a Tórához... Jézus szentírásmagyarázatához) lehet viszonyulni. Az első tetszik a legkevésbé, bár kétségtelenül ez a legkényelmesebb... Csak kissé terméketlen... A többit ítélje meg mindenki maga...