Én tiszta szívemből, minden erőmből és teljes elmémből tudok beteg lenni... "beteg ember" lenni... Ilyenkor, mint valami miniatűr bolygó, mágneses teret vonok magam köré (miközben kizárólag önmagam körül forgok, és semmiféle keringést nem…
Most azon tűnődöm - és vagy így van, vagy sem -, hogy szerintem aki szeret, az képes maga mögött hagyni a méltóságát is, de foggal körömmel ragaszkodik a másik ember méltóságához, vagy ahhoz, hogy őt méltóságra emelje...